Áldatlan állapotban (4)
Eleinte úgy tûnik az embernek, hogy most valami nagyon rosszat fog látni. Kellemes San Franciscó-i tengerpart, a háttérben gyerekek sárkányt eregetnek. Egy szerelmespár piknikezik, és gyermekáldáson törik a fejüket. (Pontosabban csak Rebecca, Samet nem vonzza a kötöttség gondolata.) Aztán derült égbõl lecsap a fiúra egy sárkány, és a madzag végén levõ lány papája ezzel – egy zûrzavaros jelenet után – végleg rázúdul Samék életére.
Ez a ritmusváltás az egész filmre jellemzõ, és általában rendkívül jól eltalált pillanatokban valósítják meg. A szerelmi/romantikus szál legfeljebb egyszer-kétszer burjánzik el egy-egy percre, de máris jön pár poén, nincs helye a lazításnak. Ha pedig nincs semmi direkt geg, Hugh Grant arcjátékán bármikor el lehet szórakozni. Szinte végig a vásznon van, és még a finisben is tud olyan arcokat felmutatni, amilyenekkel nem találkozhattunk korábban. Partnere, Julianne Moore sem az a taszítóan mézes alkat (a Rövidre vágvá-ban láthattuk még nemrég). Így aztán kellemes légkört tudnak kialakítani a vígjátéknak is, a romantikának is.
Az egyszerû sztori lényege, hogy Rebecca gyereket szeretne, de ez nem találkozik Sam vágyaival, illetve félelmeket kelt benne a hír. A bonyodalmak menetrendszerûen jönnek. A poénok voltaképpen gyermekinek is nevezhetõk, de lássunk egy példát: két ember baseball-ütõvel támad egy kétméteres plüss-sárkányra (illetve a benne lakozó emberre), és dulakodni kezd vele. Elképzelni sem rossz, de látni...!
|